Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiskarácsony, nagykarácsony...

2009.11.29

Kiskarácsony, nagykarácsony ...

 

Kiskarácsony, nagykarácsonyA dalt bizonyára mindenki ismeri, és valószínűleg a karácsony becézéseként értelmezi. Valójában két különböző téli ünnepet rejt az ének kezdősora.

 

 

 

A karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig tart, ebben az időszakban az ünnepek rendkívül sűrűn követik egymást. Ennek oka, hogy a hagyományos társadalmakban a mezőgazdasági és a háztáji munka az évszak adottságainak megfelelően kevesebb volt. Az ünnepkör két kiemelkedő jeles napja a nagy karácsony és a kiskarácsony.

 

Nagykarácsony - december 25.

Az ünnep tulajdonképpen karácsony első napja, a nyugati kereszténységben a 4. század óta Krisztus születésének napja. Jézus személye jelentősen háttérbe szorult, a 19. század végétől egyre inkább a karácsonyfa-állítás és az ajándékozás vette át a néphagyományok szerepét: az ünnep előtti böjtölés szinte teljesen ismeretlen fogalommá vált, betlehemezést pedig csak a hagyományőrző csoportok előadásában láthatunk.

 

Kiskarácsony - január 1.

kiskarácsony, vagyis újévAz ünnepnek számos elnevezése alakult ki: kiskarácsony, karácsony nyolcada, Jézus névadása, Jézus körülmetélésének napja, újabban pedig újév. Krisztust a zsidó hagyományoknak megfelelően a világrajövetele utáni nyolcadik napon körülmetélték, valamint a névadásra is ekkor került sor. A rítus az Istenhez való tartozást fejezi ki, a gyermek ezzel válik a közösség tagjává, tulajdonképpen a keresztelés zsidó megfelelője. A kiskarácsonyhoz fűződő néphagyományok szintén háttérbe szorultak, január elsején a polgári újévet ünnepeljük.

A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó további jeles napok:

ádvent, Borbála napja (december 4.), Miklós napja (december 6.), Luca napja (december 13.), szenteste/Ádám-Éva napja (december 24.), karácsony másnapja/István napjaszilveszter (december 31.), újév (január 1.), vízkereszt (január 6.) (december 26.), Szent János ünnepe (december 27.), aprószentek (december 28.),

 

A karácsonyfa-állítás első írásos emléke a 17. századból maradt fent Elzászban. Az új szokás elsősorban a protestánsok körben terjedt német nyelvterületen, hazánkba szintén a németek révén érkezett meg. Az új keletű divat annyira népszerű volt az arisztokrácia és a polgárság körében, hogy a zsidó vallásúak is átvették a szokást. A városokban elterjedt faállítás fokozatosan kiszorította betlehemezést, míg a falvakban ez a folyamat csak később, a 20. században játszódott le.

Napjainkban szinte kötelező érvényű a karácsonyfát állítani, míg korábban a fát karácsonyfa története, díszítésevagy állították vagy függesztették, leggyakrabban a mestergerendára. Szegényebb házakban, ahol nem telt karácsonyfára a fát ágakkal vagy gúla alakban kivágott favázzal helyettesítették, de akad ennél extrémebb példa is: Szegváron sodrófát kötöttek a mestergerendára, amire gyümölcsöt és süteményt kötöttek. A piramis alakú faváz nemcsak Magyarországon volt ismert, az évről évre újból elővehető fa egész Európában elterjedt volt. A karácsonyfa és a faváz mai értelemben vett feldíszítésére a társadalom többségének nem volt módja, ezért mézeskaláccsal, dióval, színes papírral, zsírral fényesített almával, felfűzött pattogatott kukoricával ékesítették a fát.

A 19. században csak a gyermekek kaptak ajándékot, amelyet gyakran nem a fa alá tettek, hanem a fára akasztottak a többi dísz mellé. A magyarság körében a századfordulón kezdett szokássá válni, hogy a felnőttek is megajándékozzák egymást. A falvak ellenállóbbak voltak a szokással szemben, néhány településen csak az 1960-as években jelent meg a felnőttekre kiterjedő ajándékozás, ami napjainkra a karácsony kötelező elemévé vált.

 

Kapcsolódó oldalak:

Karácsonyi idézetek

Karácsonyi versek

Mézeskalács recept

Újévi üdvözlet! - idézetek

Szilveszter és újév hagyományai

Szegedi ponty halászlé

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.