Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Buddha tanítása

2009.05.08

 

tibeti_teremt___nap_2011.11.17..jpg



-Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon, az enyém; ezek itt a
gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom -
mondta Buddha a tanítványainak.


Hallgatói megkérdezték:


- Miért ostoba az efféle gondolkodás?


- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját
tulajdona. Valójában semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki
képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen
a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így
teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a
lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az
igazi boldogság! (Buddha) 

___________________________

buddha_big.jpg

 

NYUGALOM, ÖRÖM, BÖLCSESSÉG

A Mester így szólt:

- Tanulni is megnyugtató. Messziről jött barátokkal beszélgetni is öröm. Ha az embert nem méltányolják s mégse duzzog, az is bölcs.


AZ EMBER GYÖKERE

Yu mester így szólt:

- Az olyan vallásos és alázatos ember, aki uralkodója ellen fellázad, ritka. Az olyan ember pedig, aki uralkodója ellen nem lázad, de felkelést szít, egyáltalán nincs. A bölcs a gyökérre vigyáz; ha a gyökér egészséges, a növekedés biztos. A vallás és az alázat az ember gyökere.


AZ ERKÖLCS

A Mester így szólt:

- Sima modor és hízelgő szó ritkán az erkölcs jele.


ÖNVIZSGÁLAT

Dsong mester így szólt:

- Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom: vajon tettem-e valamit szívből másokért; vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e szavammal hűtlen; vajon megtartottam-e azt én, amit másnak tanítottam.


A TELJES EMBER

Dsi Hia így szólt:

- Aki a nagy embert tiszteli és előtte meghajlik, aki szüleinek segít és minden erejét nekik adja, aki az uralkodónak szolgál és önmagáról lemond, aki barátaival úgy beszél, mintha önmagával lenne, - arról hiába mondják, hogy hibás, én tudom, hogy teljes ember.


TANÁCSOK

A Mester így szólt:

- A bölcsnek nincs előítélete; azért vannak iránta bizalommal. Ami a tanulást illeti, ne ismerj határt.

Példád legyen az, aki hű és lelkiismeretes. Fődolgod legyen: a hit és az igazság. Ne legyen barátod, csak, aki hozzád hasonló. Ha van hibád, ne szégyelld megjavítani.


SZEGÉNYSÉG ÉS GAZDAGSÁG

Dsi Gung azt kérdezte:

- Lehet-e szegénynek és nem hízelgőnek lenni; lehet-e gazdagnak és nem kevélynek lenni?

A Mester így szólt:

- Lehet. Én azonban nagyobbat tudok: szegénynek s mégis vidámnak lenni, gazdagnak s mégis megbecsülni a törvényt.

Dsi Gung azt mondta:

- A dal is úgy mondja: Először kivágni, azután gyalulni, először metszeni, azután simítni. Ezt érti alatta?

A Mester így szólt:

- Veled, Si, már lehet komolyan beszélni. Ha megmondom az okozatot, kitalálod az okot.


ISMERET

A Mester így szólt:

- Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem ismerem az embereket.


A SARKCSILLAG

A Mester így szólt:

- Aki a maga erejéből önmaga ura lesz olyan, mint a sarkcsillag. Nem mozdul és az egész ég körülötte kering.


ÉLETPÁLYA

A Mester így szólt:

- Mikor tizenöt éves voltam, nyakig voltam a tanulásban; mikor harminc voltam, már szilárdan álltam; mikor negyven nem volt kétségem többé mikor ötven, az ég törvényét tudtam; mikor hatvan, tudtam hallgatni; mikor hetven, már követhettem a szívemet, s a törvényt nem léptem át.


A GYERMEKI KÖTELESSÉG

Mong I lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.

A Mester így szólt:

- Nem áthágni.

Fan Chi-nak, mikor később a kocsit vezette, a Mester elmondta és így szólt:

- Mong I lovag ezt kérdezte tőlem, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege s én azt feleltem: nem áthágni.

Fan Chi azt mondta:

- Mit jelent ez?

A Mester így szólt:

- Ha a szülők életben vannak, szolgálni nekik, ahogy illik; ha meghaltak, eltemetni őket, ahogy illik és áldozni nekik, ahogy illik.


A SZÜLŐK

Mong Wu lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.

A Mester így szólt:

- Ne szerezz gondot szüleidnek, kivéve, ha beteg vagy.


TISZTELET

Dsi Yu azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.

A Mester így szólt:

- A gyermeki kötelesség mai napság az, hogy valaki szüleit eltartja. De az ember kutyáit és lovait is eltartja. Mit ér az egész, tisztelet nélkül?


TANÍTÁS ÉS MEGVALÓSÍTÁS

A Mester így szólt:

- Egész nap Hui-val beszélgettem; olyan volt, mint a bolond, nem válaszolt. Mikor elment, láttam, hogy egyedül mit csinál. - Megtette, amire tanítottam. Nem! Hui nem bolond!


A JÓ TANÍTÓ

A Mester így szólt:

- Gyakorolni azt, ami régi és ismerni azt, ami új. Ez a jó tanító.


A BÖLCS

A Mester így szólt:

- A bölcs nem eszköz.


TANULÁS ÉS GONDOLKOZÁS

A Mester így szólt:

- Tanulni és nem gondolkozni fölösleges; gondolkozni és nem tanulni fárasztó.


NEGATÍV BÍRÁLAT

A Mester így szólt:

- Tévedéseket támadni ártalmas.


TUDÁS

A Mester így szólt:

- Yu, megtanítlak arra, hogy mi a tudás: tudni azt, amit az ember tud és nemtudni azt, amit az ember nem tud.


A HIVATALI ÁLLÁS TITKA

Dsi Dshong hivatalt akart elérni.

A Mester így szólt:

- Mindent meghallgatni, ami kétséges félretenni, ami marad, arra óvatosan válaszolni; ha ezt teszed, kevés hibát fogsz elkövetni. Mindent meglátni, ami veszélyes félretenni, azt, ami marad, óvatosan elintézni; ha ezt teszed, keveset fogsz megbánni. A beszédben kevés hibát elkövetni, a tettben keveset tenni: ez a hivatali állás titka.


A NÉP ENGEDELMESSÉGE

Ai hercege azt kérdezte:

- Mit kell tenni, hogy a nép engedelmes legyen?

Kung mester így szólt:

- Aki egyenes, azt fölemelni, hogy a görbéket nyomja. Így lesz, a nép engedelmes. Aki a görbéket emeli fel, hogy az egyeneseket nyomja, annak a nép nem engedelmeskedik.


NÉPNEVELÉS

Gi Kang lovag azt kérdezte:

- Lehet-e a népet figyelmeztetéssel hűségre és tiszteletre nevelni?

A Mester így szólt:

- Ha a népet szereted, hűséges lesz; ha leereszkedsz hozzá, tisztelni fog; emeld fel a józanabb embert, azt, aki nem az, tanítsd, s akkor minden rendbe jön.


VEZETÉS

Valaki azt kérdezte Kun mestertől:

- Miért nem vesz részt a mester az állam vezetésében?

A Mester így szólt:

- A jó vezetőnek tisztelnie kell szüleit és szeretnie kell testvéreit. Ez a vezetés titka. S ehhez nem kell, hogy az ember az állam élén álljon.


A HITETLEN

A Mester így szólt:

- A hitetlen ember! Mit kezdjek vele? Nagy kocsi rúd nélkül, kis kocsi hám nélkül. Mit kezdjek vele?


HÍZELGÉS, GYÁVASÁG

A Mester így szólt:

- Aki idegen szellemeknek szolgál, nem saját őseinek, - hízeleg. Aki látja kötelességét és nem teszi meg, - gyáva.


A HIÁBAVALÓ MODOR

A Mester így szólt:

- Akiben nincs szeretet, azon a modor nem segít.


AZ ÁLDOZAT ÉRTELME

Valaki azt kérdezte, hogy mi az uralkodó nagy ősének bemutatott áldozat értelme.

A Mester így szólt:

- Nem tudom. Aki tudná, annak a világot olyan könnyű lenne kormányozni, mint idenézni. S a tenyerét mutatta.


A VALLÁS

Amikor a Mester a királyi szentélybe lépett, minden egyes tárgy jelentőségét megtudakolta.

Valaki azt mondta:

- Ki mondja, hogy Dshou fia a vallást ismeri? Hiszen mikor a szentélybe lépett, minden tárgy jelentőségét megtudakolta!

A Mester meghallotta és így szólt:

- Ez éppen a vallás.


SAJNÁLAT

Dsi Gung azt akarta, hogy az újholdkor bemutatott bárány-áldozat szokását megszüntessék.

A Mester így szólt:

- Kedves Si! Te a bárányt sajnálod, én a szokást.


NEM LEHET RAJTA SEGÍTENI

A Mester így szólt:

- Ha az ember manapság az uralkodót szolgálva igazságos, azt hiszik, hogy hízeleg.


AZ URALKODÓ ÉS A HIVATALNOK

Ding herceg azt kérdezte, hogy az uralkodó miképpen bánjon a hivatalnokkal és a hivatalnok miképpen szolgáljon az uralkodónak.

Kung mester így szólt:

- Az uralkodó bánjon hivatalnokaival úgy, ahogy azt a szokás követeli; a hivatalnok szolgálja az uralkodót úgy, ahogy azt a lelkiismeret követeli.


AZ ÉG HARANGJA

I tartomány határőre szerette volna a Mestert megismerni és így szólt:

- Ha a határon nagy ember utazik át, mindig meglátogathatom.

Bevezették s amikor kilépett, azt mondta:

- Barátaim! Nincs baj! Nincs még vége semminek! Azt hittem, hogy Isten szava örökre elnémult, - és most itt ez a nagy harang!


AMI ELVISELHETETLEN

A Mester így szólt:

- Magas állást tehetség nélkül, vallásos szertartást kegyelet nélkül, temetést gyász nélkül nem tudok elviselni.


ISMÉT AZ ERKÖLCS

A Mester így szólt:

- Erkölcs nélkül az ember sem a tartós szükséget, sem a nagy jólétet nem bírja ki. Az erkölcsös ember elégedett és békés; a bölcs tudja, hogy csak egy vagyon van, az erkölcs.


SZERETET ÉS GYŰLÖLET

A Mester így szólt:

- Csak az, akinek erkölcse van, tud szeretni és gyűlölni.


BÖLCSESSÉG ERKÖLCS

A Mester így szólt:

- Az emberek hírnevet és gazdagságot kívánnak; de, aki a javakat érdemtelenül éri el, ne ragaszkodjon hozzájuk. Az emberek a szegénységet és az alacsony sorsot kerülik; de aki ezekhez érdemtelenül jut, ne igyekezzen megszabadulni tőlük. A bölcs aki az erkölcsöt elejti nem bölcs. Az igazi bölcs az erkölcs törvényeit egyetlen ebéd idejére sem szegi meg. Szükségben, aszályban, viharban és veszélyben állhatatos.


VAN ILYEN EMBER?

A Mester így szólt:

- Még senkit sem láttam, aki az erkölcsöt szereti és az erkölcstelent gyűlöli. Aki az erkölcsöt szereti, az mindennél többre tartja. Aki az erkölcstelent gyűlöli, annak ereje oly nagy, hogy semmi rossz nem érheti. - Még senkit sem láttam, hogy ne bírta volna el, ha reggeltől estig az erkölcsön kell dolgoznia. Talán van ilyen ember. Én azonban még nem láttam.


HATÁRSÉRTÉS

A Mester így szólt:

- A határt mindenki saját módján lépi át. Mondd meg, hogy milyen határsértést követtél el és megmondom, hogy ki vagy.


AZ ÉLET TÖKÉLETES BEFEJEZÉSE

A Mester így szólt:

- Reggel megismerni az igazságot és este meghalni.


AKI MÉG NEM SZÁMÍT

A Mester így szólt:

- A művelt ember az igazságra törekszik. De aki foltos ruháját és szegényes táplálékát szégyelli,

az még nem számít.


ELFOGULATLANSÁG

A Mester így szólt:

- A bölcs nem elfogult, sem amikor elfogad, sem amikor elutasít. Az igazság oldalán áll.


KI MIT KERES

A Mester így szólt:

- A bölcs a súlyt az értékre teszi, a közönséges ember a külsőre; a bölcs a törvényt keresi, a közönséges ember a hatalmasok kegyét.


ELŐNY ÉS ZAVAR

A Mester így szólt:

- Aki mindig az előnyt keresi, állandó zavarban él.


ERKÖLCS ÉS KORMÁNYZÁS

A Mester így szólt:

- Aki államát az erkölcs törvényeivel kormányozza, ugyan mi baj érheti? Annak, aki államát nem az erkölcs törvényeivel kormányozza, ugyan mit használ az erkölcs?


AMI TÖBB

A Mester így szólt:

- Gondod ne az legyen, hogy nincs hivatalod, hanem hogy arra érdemes légy. Gondod ne az legyen, hogy nem vagy híres, hanem hogy arra méltó légy.


AZ EGYETLEN MONDAT

A Mester így szólt:

- Úgy-e, Shen, tanításom nem több, mint egyetlen mondat?

Dsong mester válaszolt:

- Egyetlen mondat.

Amikor a Mester kiment, a tanítványok azt kérdezték:

- Melyik az a mondat?

Dsong mester így szólt:

- Légy hű önmagadhoz és légy jó máshoz. Ez a Mester tanítása. S ebben minden benne van.


KÖTELESSÉG ÉS HASZON

A Mester így szólt:

- Ami a bölcs szeme előtt áll: a kötelesség; ami a közönséges ember szeme előtt áll: a haszon.


A SZÜLŐK KORA

A Mester így szólt:

- A szülők éveiről az ember ne feledkezzen meg soha; azért, hogy örüljön fölötte, s azért, hogy aggódjon miatta.


SZÓ ÉS TETT

A Mester így szólt:

- A régiek keveset beszéltek; már csak azért is, hogy ne mondjanak többet, mint amennyit tettek.


A LEMONDÁS

A Mester így szólt:

- Kevesen vannak, akik azért vesztettek valamit, mert lemondtak róla.


AZ IGAZI ÉRTÉK

A Mester így szólt:

- Az igazi érték nem marad magában; biztosan talál barátot.


ERKÖLCS ÉS ÉRZÉKISÉG

A Mester így szólt:

- Még nem láttam embert, akinek jelleme szilárd.

Valaki azt mondta:

- Shen Chang.

A Mester így szólt:

- Chang érzéki. S hogyan lehet az ilyen ember szilárd jellemű?


AMIRŐL A MESTER HALLGAT

Dsi Gung szólt:

- A Mester sokat beszél a műveltségről és a művészetről. A természetről és a világrendről azonban nem mond semmit.

KÖZKEDVELTSÉG

A Mester így szólt:

- Yen Ping Dshong érti, hogyan kell az emberekkel bánni. Hosszú évek óta forog közöttük, s még mindig közkedveltségben áll.


KI TUDJA?

Dsi Dshong azt kérdezte:

- Dsi Wen háromszor került Chu tartomány kancellári székébe, de egyszer sem örült neki. Háromszor küldték el, de egyszer sem bánkódott miatta. Sőt még kötelességének tartotta, hogy utódait a hivatalba bevezesse. Hogyan kell őt megítélni?

A Mester így szólt:

- Lelkiismeretes ember.

Arra a kérdésre, hogy erkölcsös volt-e, azt mondta:

- Nem tudom, erkölcsös volt-e.

- Amikor Tsui tábornok az uralkodót, Tsi hercegét meggyilkolta, a bölcs, bár tíz négyesfogata volt, elhagyta Chen Wen-t, minden földjét, vagyonát és kivándorolt. Más országba került, de azt mondta: itt az emberek éppen olyanok, mint a mi Tsui tábornokunk s ismét kivándorolt. Más országba került, de ismét azt mondta: itt az emberek éppen olyanok, mint a mi Tsui tábornokunk, s újra kivándorolt. Hogyan kell őt megítélni?

A Mester így szólt:

- Tiszta ember.

Arra a kérdésre, hogy erkölcsös volt-e, azt mondta:

- Nem tudom, erkölcsös volt-e.


ELÉG

Gi-ről, a bölcsről azt beszélték, hogy mielőtt cselekszik, háromszor meggondolja magát. A Mester hallott felőle és így szólt:

- Kétszeri meggondolás is éppen elég.


A BÖLCSESSÉG MÉRTÉKE

A Mester így szólt:

- Ning Wu lovag, míg az országban rend volt, bölcsen uralkodott. Mikor felfordulás következett, olyan volt, mint a bolond. Bölcsességét mások is elérhetik. Bolondsága utolérhetetlen.


EZ AZTÁN A KÉRDÉS!

A Mester így szólt:

- Ki igazolja, hogy We Shang Gau becsületes? Mikor egyszer valaki ecetet kért tőle, a szomszédba ment kölcsönkérni, hogy adhasson.


A MESTER SZÍVE VÁGYA

Yen Yüan és Gi Lu a Mesterrel együtt ültek. A Mester így szólt:

- Most mondjátok el, mi az, amit szívetekben igazán kívántok.

Dsi Lu kezdte:

- Kocsit és lovat szeretnék és finom prémes bundát. Barátaimmal együtt használnám, s ha azok elkoptatnák, nem haragudnék.

Yen Yüan azt mondta:

- Nem szeretnék azzal, ami bennem jó, dicsekedni, és nem szeretném, ha valakire rászorulnék.

Dsi Lu pedig:

- Szeretnénk a Mester szíve vágyát hallani.

A Mester így szólt:

- Az öregeknek békés öregséget, a barátoknak hűséges barátságot, a szegényeknek védelmet és biztosságot.


KIVÁLÓSÁG?

A Mester így szólt:

- A tizenöt családot számláló faluban biztosan van olyan lelkiismeretes és igazságos ember, mint én; miért ne lenne olyan, aki úgy szeretne tanulni, mint én?


ÁLLAMI SZOLGÁLAT

Gi Kang lovag azt kérdezte, hogy Dshong Yu alkalmas-e az állami szolgálatra. A Mester így szólt:

- Yu elszánt. Mi akadálya lenne állami szolgálatának?

A lovag azt mondta:

- És Si alkalmas az állami szolgálatra?

A Mester így szólt:

- Si lelkiismeretes. Mi akadálya lenne állami szolgálatának?

A lovag azt mondta:

- Kiu alkalmas az állami szolgálatra?

A Mester így szólt:

- Kiu ügyes. Mi akadálya lenne állami szolgálatának?


AZ ERŐ

Chan Kiu azt mondta:

- A Mester tanítását mindenekfölött szeretem. Megvalósításához azonban erőm kevés. A Mester így szólt:

- Ha erőd kevés, a fele úton kidőlsz; de ne feküdj le az út elején.


TUDÓSNAK LENNI KÉTFÉLEKÉPPEN

A Mester így szólt Dsi Hia-hoz:

- Légy tudós úgy, ahogy a bölcs, ne úgy, ahogy a közönséges ember.


EMBERKERESÉS

Dsi Yu Wu Chang városának kapitánya volt. A Mester így szólt:

- Leltél emberre?

Mire az:

- Tan-Tai Mie-Ming van itt, nem jár mellékutakon és sohasem láttam nyilvános épületben, csak ha hivatalos dolga volt.


BECSÜLET

A Mester így szólt:

- Az ember becsületéből él; ami ezenkívül van, csak véletlen és kitérés.


A LEGMAGASABB FOK

A Mester így szólt:

- Aki tud, nincs olyan messze mint aki keres. Aki keres, nincs olyan messze, mint az, aki derűs.


AKIVEL LEHET BESZÉLNI

A Mester így szólt:

- Aki az átlagon felül áll, annak a magas dolgokat el lehet mondani. Aki az átlagon alul áll, annak a magas dolgokat nem lehet elmondani.


BÖLCSESSÉG ÉS ERKÖLCS

Fan Chi azt kérdezte, hogy mi a bölcsesség. A Mester így szólt:

- Bölcs az, aki az emberek dolgával törődik, a szellemeket és az isteneket tiszteli, de tőlük távol tartja magát. Fan Chi azt kérdezte, hogy mi az erkölcs.

A Mester így szólt:

- Erkölcsös ember számára először a kötelesség, aztán a jutalom.


AZ ÉRTELEM ÉS A SZÍV TUDÁSA

A Mester így szólt:

- Aki a súlyt az értelemre és a tudásra teszi, az a víznek örül; aki a súlyt a szívre és a vallásra teszi, az a hegynek örül. Az értelmes szereti a mozgást; a vallásos szereti a nyugalmat. Az értelmesnek sok a barátja; a vallásosnak hosszú az élete.


FÁJDALOM

A Mester így szólt:

- A tehetségeket nem ápolják, a tanultakat nem beszélik meg, a kötelességeket ismerik, de nem teljesítik, az ember tele van hibával és nem tehet ellene semmit: ez az, ami igazán fáj.


MI A TEENDŐ?

A Mester így szólt:

- A célt megválasztani, s a hozzávezető útra lépni, a termékeny tehetségekbe kapaszkodni, az erkölcsre támaszkodni, a művészeteket nem elhanyagolni.


A JÓ HADVEZÉR

A Mester így szólt Yen Hui-hoz:

- Szolgálatban tevékenynek lenni, szolgálton kívül elrejtőzni. Csak mi ketten tudjuk, hogy mi ez.

Dsi Lu azt mondta:

- Ha három hadsereget kellene vezetned, kit vennél magadhoz?

A Mester így szólt:

- Azt, aki puszta ököllel a tigrisnek rohanna, a folyónak indulna csónak nélkül és vakmerőn a halált keresné, azt nem venném magamhoz. Szívesen azt venném, aki, ha már elvállalta, lelkiismeretes, meggondolt és valóban cselekszik.


GAZDAGSÁG

A Mester így szólt:

- Ha a gazdagságot holtbiztosan el lehetne érni, én is nekifognék, még ha egész nap korbáccsal kellene járnom, akkor is. Mivel nem lehet, hajlamomat követem.


HÁROM ESET

A Mester három esetben volt különösen elővigyázatos: ha böjtölt, ha háború volt és ha meghűlt.


ÖNJELLEMZÉS

She hercege azt kérdezte Dsi Lu-tól, hogy milyen ember ez a Kungtse. Dsi Lu nem is válaszolt.

Később a Mester így szólt:

- Miért nem mondtad neki egyszerűen: olyan ember, aki annyira keresi az igazságot, hogy enni is elfelejt, barátai közt a gyászról is megfeledkezik, és észre sem veszi, amint az öregség eléri?


A RÉGIEK

A Mester így szólt:

- Nem születtem szívemben az igazsággal; mindenekfölött szeretem a régieket, és minden erőmmel követem őket.


AZ  UTOLSÓ  ELŐTTI  FOK.


A Mester így szólt:

- Vannak emberek, akik teljesen tudatlanok, s mégis nagy tevékenységet fejtenek ki. Mindent meghallani, a jót kiválasztani és követni; mindent meglátni és megérteni: ez a bölcsességnek legalább is utolsóelőtti foka.


LÁNGÉSZ!  ERKÖLCS!

A Mester így szólt:

- Lángész! Erkölcs! Hogyan merészelnék ilyen címre igényt támasztani? Mindössze türelmesen törekszem és másokat is arra tanítok, hogy türelmesen törekedjenek.

Gung Si Hua így felelt:

- Igaz. S ez az, amit mi, tanítványok, hiába szeretnénk megtanulni.


ELLENTÉT

A Mester így szólt:

- A bölcs fölényes és nyugodt; a közönséges ember mindig tele van gonddal és izgalommal.


AZ ERKÖLCS LEGMAGASABB FOKA

A Mester így szólt:

- Tai Ben-ről elmondható, hogy az erkölcs legmagasabb fokát elérte. Háromszor mondott le az uralomról és a nép még csak meg se dicsérhette.


AZ UTOLSÓ TANÍTÁS

Dsong mester beteg volt. Mong Ging lovag meglátogatta és azt kérdezte, hogy van?

Dsong mester így szólt:

- Ha a madár haldoklik, hangja panaszos; ha az ember haldoklik, beszéde jó. Az uralkodónak három dologra kell figyelnie: viselkedése ne legyen hanyag és ne legyen durva; arckifejezése legyen bizalomgerjesztő, szavaiban ne legyen illetlen és ne legyen közönséges. Ami az áldozati szokásokat illeti, arra úgyis vannak hivatalnokai.


YEN HUI JELLEMZÉSE

Dsong mester így szólt:

- Tehetségesnek lenni és a tehetségtelenektől tanulni; gazdagnak lenni és a szegényektől tanulni; fölösleggel rendelkezni s úgy élni, mintha nem lenne semmije; sértést elviselni és nem sértődni: - Yen Hui barátom volt az egyetlen, aki ilyen volt.


ÉLETSZABÁLY

A Mester így szólt:

- A dal ébresszen, a forma alakítson a melódia tökéletesítsen.


AMIT LEHET ÉS AMIT NEM

A Mester így szólt:

- A népet meg lehet tanítani arra, hogy a helyes úton járjon, de arra nem, hogy a helyeset megértse.


MEGJEGYEZNI VALÓ

A Mester így szólt:

- Légy őszinte és valódi, halálig hű az igaz úthoz; zavargó földre ne lépj, lázadó országban ne maradj; ha rend van, lépj előre, ha rendetlenség van, rejtőzz el. Ha valahol béke van és rend, a szegénység és alacsonyság szégyen; ha valahol rendetlenség van, a hírnév és gazdagság szégyen.


MÉRTÉK

A Mester így szólt:

- Akinek nincs hivatala, ne törődjön a kormányzással.


HASZONTALAN EMBER

A Mester így szólt:

- Azzal, aki tevékeny, de nem egyenes, - tudatlan, de nem figyel, együgyű, de nem hisz, - semmihez sem tudok kezdeni.


TANULÁS

A Mester így szólt:

- Tanulj, mintha még nem érted volna el és mégis attól félnél, hogy elveszíted.


A HÍRES EMBER

Egy Da Hiang környékéről való ember azt mondta:

- Kung mester biztosan nagy ember. Sokat tud, de semmit sem tett, amivel nevét megörökítette volna.

A Mester meghallotta és tanítványához így szólt:

- Ugyan mihez fogjak? Kocsihajtóvá legyek, vagy íjlövésszé? Azt hiszem kocsihajtóvá kell lennem.


AMI HIÁNYZOTT

A Mesterből négy dolog hiányzott: nem volt véleménye, nem volt elfogult, nem volt makacs és nem volt önző.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.