Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versek a cseresznyevirágról

2010.02.21

VERSEK  A  CSERESZNYEVIRÁGRÓL

 

 

Kép 

 

Kassák Lajos : Szép pillanatok

Milyen árva gyerek sír bennem
milyen madár fütyörész.

Egy farönkön ülök
és bámulom
hogy a bárányos ég
tükörképével játszik
a tó.

Letépek egy cseresznyevirágot
és elküldöm hozzád
hogy emlékezz rám.

 

 

Lehulló cseresznyevirág
 

Nem kell menedék többé,
ne óvjatok
hitvány életem gazos mezőin
ne nőjön több virág.

Kérem a vihart, szakítsa ki

törzsemet a földből,
dobjon martalékául fekete,
vad, viharos szeleknek,
leveleim szórja el,
nem kell az senkinek

Kérgemet, rossz kabátom,

vigye el, vigye,
akinek csak kell

Nem kell, hogy védjetek,

dőljek le,
de félek, a
föld sem fogad majd be

Tomboljatok szörnyű elemek,

szórjatok el, nem kell, nem kell
több menedék,
ha már a nap csak fény
és nem melegség

Nem kell, hogy szeressetek,

nem kell, engedjetek,
hogy vesszek el,
Ne öleljetek át, törzsemben
már nincs élet, az csupa szú,
szétrágott vénhedt

Leveleimet mit őriztek, mik

szépek voltak és színesek,
rakjatok belőle nagy-nagy tüzet,
az talán ad még egy kis meleget

Mert hazudtam nektek,

nem vagyok erős fa,
hogy bárkit is megvédjek

Nem kérek menedéket tőletek,

ne óvjatok szerelmek,
fussatok, fussatok!

Ha elmúlt a vihar,

utána úgyse találtok.
Még egyszer, ha lehetnék,
cseresznyefa virága lennék,
mert legszebb halál az övé-
a lehulló cseresznyevirágé!

 

Kép 

 

 
Horváth Csaba: Cseresznyevirág
 

A tó víztükre szép
Fácskával díszes,
Szűz színét szórja szét
Dús habjain.

Mennyeknek harmata

Száll rá az éjben:
Illékony glória,
Halk rózsaszín.

Úgy áll, mint büszke nő;

Ágán a holdfény
Tör meg, mint reszkető
Szempár ha néz;

Száz és száz kis virág

Andalgón, lengén
Ontja szférák dalát,
S tűnt bájt idéz:

Vad, lágy harmónia,

Színes, dús, édes
Szótlan szimfónia,
Szédült varázs.

Suttog bár hűs delejt,

Mely bronzzal díszes,
Táncot már véle lejt
A pusztulás.

 

Kép

Sokat gondolok rád
Nap, nap után
Felvillan bennem
Mint színes üveggömbben
A gyerekkor sok csodája
Kedves, mosolygós alakod
Ha ki nem is mondhatom
Ott vagy…
Bennem…
 
Mirtusz és csillag
Mit neved rejt
Fényes és tiszta
Parányi sejt
 
Sejtem mit rejt
 
Ahasvérus király felesége lettél...
S Isztár zenéjéből újjászülettél…
 
Most csak azt kívánom
Isten örökké áldjon
Boldogságban, reményben, hitben
Szeretet csillogó fényében…
 
Cseresznyevirágzásom neked ajánlom
Oly csodás, mint valami szép álom
Ahogy a bájos gyönyörű virágok
Hordozzák az örök boldogságot
Lelkünk belefeledkezik a pillanatba
Rózsaszín ruhácskájuk a szél simítja
Majd szirmonként lecsupaszítja
 
Sakura - szépség és múlandóság
No meg a jellemző óvatosság
Varázslatos szigetükre utazunk
Hanamit nézünk, szakét iszunk.

 

CSERESZNYEFA

Kép

 

 

Ki no Tomonori

 

Virágzott a cseresznyefa,
hollófekete volt hajam,
táncoltam gondtalan.

 

Virágzott a cseresznyefa,
de a hajam már szürke lett,
csak a virágok fénylenek.

 

Virágzik a cseresznyefa
ma is, amíg a szem elér
és a hajam fehér.

 

 

 

 

 

 

ÚJ  JAPÁN  VERSEK -HAIKUK  KOSZTOLÁNYI  DEZSŐ  FORDÍTÁSÁBAN

 

Ki-csi: GYÉMÁNT

Gyémánt van-e szebb, van szebb

nála még,
mint nyáron
a jég?

Seidi: UDVARIASSÁG


Kunyhóm előtt gubbasztok

tétován.
A teleholdnak adtam át ma éjjel
vendégszobám.

Soseki: ÚJ CSELÉDÜNK


Az uj cseléd szólt: «Rózsa a

nevem»
s egyszerre elborzadt a lelkünk,
mert hátrafordult és a púpja
feltünt.

Ryusiu: KISGYERMEK


Eltévedett kisgyermek. Nézd az

árvát.
Sir-sirdogál.
És közbe fog egy szentjános-
bogárkát.

Ryokwan: ABLAK


Kifosztva áll szegény lakom.

De a rabló a holdsugárt
meghagyta itt, az ablakon.

Sodo: KETTECSKÉN


Az aratási hold tündér sütésén

megyünk haza,
két régi cimbora: az Árnyam és Én.

Buson: FÉSÜ


Hálószobámban, a sötétben

a rémület jéggé fagyasztott:
holt feleségem fésüjére léptem.

Simpei: ARCOK


Nézz az arcokba mélyen.

Mindegyiken ott sír a vágy: -
hogy mindörökre éljen.

Fogyoku: HAMUTÁLCA


A holdvilágos táj oly isteni,

hogy nem merem
hamutálcámat sem kiönteni.

Kinsha: HALÁSZOK


Hálót vetettek ők már sok-sok

ízben,
de mégse foghatták meg, ott
maradt
a csillagok visszfénye lenn a vízben.

Buson: HARANG


A templomi harang bronzán

libegve
alszik
egy csöppnyi lepke.

Si-cso: LÁNGÉSZ


Tudod milyen a lángész?

Mint télidőben
a tébolyult hold, mely bandzsán
reánk néz.

Tama: PAPIR SÁRKÁNY


Bezárva itt a Császárt kell

szeretnem
s szól a zene.
Papir sárkány, emelj hátadra engem.

Kikaku: KOLDUS


Koldus, de én irigykedem reája.

Nincs semmije.
Ám az egész Föld s Ég az ő ruhája.

Buson: ESŐ


Nézd, a csepergő

esőbe sétál
egy háncs-kabát meg egy esernyő.

Rokkocsu: PIROS KÖTÉNY


Tavaszi szél viháncol és a

teaházból piros köténnyel int ki
a gésa.

Tai-a: TELEFON


Új évkor az első üdvözletek

nyájas szavakkal telefonva
futnak belé a telefonba.

Kako: LEGYEZŐÁRUS


Szellős, hűsitő legyezőket árul.

Izzad szegény.
Pedig egész orkán fúj a nyakárul.

Sirao: HOLLÓFÉSZKEK


A csúnya hollók -

ők is a fészküket készítgetik,
mert a szülői szívek mind hasonlók!

Buson: VAKEMBER


Ma oly csudásan tündököl a hold.

Egy vak nekem jött
s ő is kacagott, hogy belém botolt.

Ocsuji: HANGOM


Télen, mikor magam ülök

s hallom tulajdon hangomat,
megrémülök.

Basho: SZEGÉNYSÉG


Jöjj el barátom, bár kopott

tanyám van,
de nálam
a szúnyogok is oly kicsik,
hogy az embert alig csípik.

Basho: VADKACSÁK


Az éj borult az Óceánra távol.

Most vadmacskák halk hangja rí
fehéren
és a sötét derengve fölvilágol.

Basho: MAJOM


Zúg a hideg zápor. Te meg se

látod.
De a majom bőg.
Szegény, szeretne egy esőkabátot.

Buson: RABLÓVEZÉR


Ugy ég a hold, hogy minden szív

megolvad.
Még a rablóvezér is
versben dalolja meg a holdat.

Buson: SÁRGA ŐSZIRÓZSA


Lámpám tüzétül

a sárga őszirózsa
nézd, elfehérül.

Kyoshi: KíGYÓ


Eltünt a kígyó, útnak is erednék,

de ott a fűben a szeme
reám mered még.

Onicsura: ÜNNEP


Virágban a cseresznyefák.

Mindenki izzó, víg selyembe
pompáz
s benn a ruhákba ott zörög
a csontváz.

Dansiu: MADÁRIJESZTŐ


Még a ruháját is kölcsönbe kapja.

De a Császárnak sem köszön
rozzant, kevély kalapja.

Gomei: LEPKÉK


Miért röpülnek mindig úgy a

lepkék -
kérdezgeted tőlem. Hogy tudjam
azt?
Talán keresik az eltűnt Tavaszt.

 

Kép

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kerepesz szöllösor 15 2144

(baán pézer, 2010.04.01 20:54)

megismertem egy lányt kit cserecsnyének hivnak s szerelmesek letünk egymásba de eltiltotak töle a szülei. hogy lehet ez? mint romeo és julia:-(
amugy a cica lány mert trikolor

ka-booom@freemail.hu

(Lihtnael, 2010.03.24 17:56)

Azért legalább a felhasznált versek szerzőit illett volna feltüntetni!!!A harmadik kép történetesen az enyém:
http://www.poet.hu/vers/33951
Üdv:Horváth Csaba(a szerző).