Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Boldogságról, szeretetről

2009.05.12
Idézetek, versek boldogságról, hitről, szerelemről



Semmi sem édesebb a szeretetnél,
semmi sem erősebb,
semmi sem magasabb, tágasabb,
semmi sem kedvesebb, tökéletesebb
és jobb az égen és a földön.
(Kempis Tamás)

Soha le nem mondani.
Soha el nem csüggedni.
Ha kell, mindig újra kezdeni.
(Kossuth Lajos)

Száz alakba öltözik szerelmem,
száz alakban képzel tégedet.
Majd sziget vagy s vívó szenvedélyem
mint szilaj folyam fut körüled.
Máskor ismét, édes kedvesem, hogy
szentegyház vagy, én azt gondolom,
és szerelmem mint repkény húzódik
fölfelé a szentegyház-falon.
Néha gazdag utas vagy s szerelmem
mint az útonálló megrohan,
néha meg mint jámbor alamizsnás
lép elédbe alázatosan.
Majd a kárpát vagy, s én ott a felhő,
s mennydörgéssel ostromlom szíved.
Majd meg rózsalomb vagy, s én körüled
csalogányként zengek éneket.
Ím, szerelmem ekképp változik, de
soha meg nem szűnik, mindig él,
s nem gyöngül, ha néha szelídebb is.
Gyakran csendes a folyó, de mély!
(Petőfi Sándor: Száz alakba)

Szeretni annyit jelent, hogy a másik fontosabb, mint te magad.
(Gyömrő-Molnár Béla)


Szívedre hajtva fáradt fejemet
szeretném magam elfeledni
s mint örök vándor, ki megérkezett,
múlt éveim súlyát levetni,
sorsomból életedbe térni,
onnan tovább sohase menni,
külön, magamnak nem is élni,
csak a szemedben, mosolyodban,
a melletted múló napokban,
a jóságodban megpihenni,
megfürödni tisztaságodban
s melegségedbe betemetni
szegény magános fázó életem.
(Reichard Piroska: Sóhaj)

Szőke hajam már kibontom a szélnek,
de arcomat mosolyba takarom,
a hiába várt csókok igazát,
elbocsátja az asszony-hatalom.
Rózsákból rakni mindig-égő máglyát,
jól csókos tűzimádó tudna csak,
hát elbocsátlak csókos csóktalan,
már lángot hívőbb kezek gyújtsanak.
Megosztozunk most iker életünkön,
tiéd a vágy, enyém a szerelem,
s kihullsz belőlem, mint az üstökös,
de emlékcsillag száz marad velem.
(József Attila: Szőke hajam)

Virág-kezeid díszítsék föl
választott tiednek a lelkét
s kertetek boldog muzsikáját
égen és földön irigyeljék.
Mert nagyon kell ma a boldogság,
zengő kertnek mese-zenéje,
nagyon kell a friss, boldog párok
virágos és muzsikás éje.
Minden, mi szűkös nappaloknál,
mindennél többet hoz eszünkbe,
futó és elért végtelenség
szent bódultságában sohse szűnve.
Virágozzatok s mit kis élet
nagy álmoknak meg tudhat adni,
adja meg nektek olyan bőven,
alig bírjátok elfogadni.
távolból)
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.