Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vissza a kezdőlapra

 

Munkácsy szülőháza
Az emléktábla leleplezése (1882. március 3.)

ÉRDEKESSÉGEK
 
 

 


 

 Baka István: Tépéscsinálók

 
Asszonyok ülnek a sötét szobában
holdhófehérben alkonybarna gyászban
és ujjaik sürögnek boldogan
kosaraikba gyűlik kavarogva
mint rétekre a hó a tépés fodra
míg künn a síkon újul a roham
a bokrok bordáit szél kardlapozza
és vadnyúl lőporfüstpamacsa pukkan
nap vérzik el golyósebezte vadkan
s rohan a tél a csontporhó rohan

Asszonyok ülnek a sötét szobában
tépik a gyolcsot gyűlik a kosárban
és kavarogva gyűlnek a sebek
kevés a kötszer még több lepedőt
huzatot inget szaggatnak a nők
vér itat át ingvállfehér eget
kevés a hófuvás a föld sebére
fröcsköl a vér föl Isten ősz ölébe
a vőlegények vére dől zubog
kelengyét tépnek a menyasszonyok

Asszonyok ülnek a sötét szobában
ujjak sürögnek hóvihar zajában
s míg künn az alkonyvérrel itatott
hófúvás vászna bomlik kavarog
s a napkorong a lőtt seb ontja vérét
a gyolcs suhogva gyűlik a kosárban
szaggatják alkonybarna asszonyok
ki a fiát siratja ki a férjét
lány tépi el a nászágy lepedőjét
most arra is a férfivér csorog

Asszonyok ülnek a sötét szobában
holthófehéren éjfekete gyászban
csak ujjaik sürögnek boldogan
kosaraikba gyűlik kavarogva
mint rétekre a hó a tépés fodra
míg künn a síkon újul a roham
a bokrok bordáit szél kardlapozza
és fölfröccsen az Isten ősz ölébe
a férfiak a föld fekete vére
s rohan a tél a csontporhó rohan.


...Düsseldorfban alakult ki sajátos festőtechnikája, amelynek lényege a bitumennel való alapozás. Ez a 19. század elején szokásos fehér alapra való festéssel szemben látszólag a régi mesterek színes, un. bolusz alapozásához való visszatérést jelentené. A festők azonban túlzásba vitték ezt a technikát, mert nem csupán az alapozáshoz használtak bitument, hanem a palettájukon is feltornyoztak egy fehérrel kevert bitumenmennyiséget. A vászonra felvinni szándékolt színhez ebből a masszából egy kis részt mindig hozzákevertek. A bitumen összefogta a színeket, mondhatni automatikus színharmóniát és tónusegységet idézett elő. Az egyes színek hamar beszáradnak, de a bitumen mint szerves anyag tovább dolgozik és idők folyamán elnyeli a rá festett és vele összekevert színeket. Munkácsy ezt még azzal tetézte, hogy képei többségének felvázolásakor a bitumenes vödörből gyakran kézzel rakta fel a masszát, mely mind a mai napig képlékeny maradt. Így aztán nem csak a színelnyelés, de a festékfelület felpuhulása következtében előálló lecsúszás lehetősége is veszélyezteti a Munkácsy-műveket. Ennek megakadályozására az ilyen technikával készült műveit hűtött óriás tárlókban, frizsiderekben kell őriznünk. Mégis, a gondos kezelés ellenére a képek egyre sötétebbé válnak.

Forrás: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844-1900, Képzőművészeti Kiadó, 1983, Düsseldorf c. fejezet, 32-43. oldal

 


 A bitumen


Az aszfalt vagy bitumen szerves anyagokból álló, terpentinben oldható szurokfajta, amelyet természetes előfordulási helyeken bányásztak. Barnásfekete tónusa jól kiemeli a ráfestett színeket, és sokáig nedvesen maradó anyaga olajos fényt ad a festéknek. Mivel azonban soha nem szárad meg teljesen, és melegedésnél mindig újra felolvad, állandó mozgásban van, idővel magába szívja és elfeketíti a színeket, és ráfolyhat a fölötte levő olajfestékre is. A bitumennel való aláfestés a XIX. században terjedt el.

Forrás: Perneczky Géza: Munkácsy, Corvina Kiadó, 1970, 46. oldal

 

 HÍRES  FESTŐK  MŰVEI


Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához Tovább a képek listájához 

 

 

MUNKÁCSI  MIHÁLY

Fontosabb életrajzi adatok időrendi sorrendben

 


1844.

február 20-án született Munkácson. Apja Lieb Leó Mihály bajor eredetű családból származó állami hivatalnok. A festő huszonkét éves koráig Lieb Mihály néven szerepel a hivatalos iratokban.

1851.

Miután mindkét szülő meghal, a gyerekeket a szülők testvérei fogadják magukhoz. Munkácsy gyámja Reök István ügyvéd, aki a szabadságharcban játszott szerepe miatt nem folytathatja praxisát.

1854-1858.

Munkácsy kitanulja az asztalosmesterséget, de inkább a rajz és a festés érdekli. Megismerkedik Szamossy Elek festőművésszel, aki korábban Rahl növendékeként a bécsi Művészeti Akadémián tanult.

1861-1862.

Szamossy tanítványaként vándorol az országban: restaurál, portrét fest.

1863-1864.

Pestre megy és bekapcsolódik a város szerényen bontakozó képzőművészeti életébe. Megismerkedik Ligeti Antal festőművésszel, aki önzetlenül támogatja próbálkozásait. Népies életképeket fest.

1865.

Bécsben folytatja tanulmányait az Akadémián, mint Rahl tanítványa.

1866.

Münchenbe megy ahol abban az időben a magyar festők többsége dolgozik.

1867.

Ösztöndíjat kap az új magyar kormány kultuszminiszterétől, báró Eötvös Józseftől. Meglátogatja a párizsi világkiállítást, itt látja először Courbet műveit.

1868.

Münchenből útja Düsseldorfba vezet, hogy példaképétől, az életképfestő Ludwig Knaustól tanuljon. Knaus szívesen fogadja, egyengeti pályáját. A kezdeti időkben festett legsikeresebb műve az elveszett Ásító inas (Hajnalpír).

1870.

Siralomház című sokalakos kompozíciója váratlanul aranyérmet nyer a párizsi Salon kiállításán.

1871.

Újabb sikert hoz számára a Tépéscsinálók. Munkácsy Párizsba költözik; közeli barátai közt ott van a Barbizonban dolgozó magyar tájképfestő, Paál László és egy műbarát arisztokrata, De Marches báró.

1872-1873.

Munkácsy a luxemburgi Colpachban, a De Marches-birtokon dolgozik. A váratlan, gyors siker után depressziós lelkiállapotba kerül. Mikor a báró meghal, Munkácsy feleségül kéri az özvegyet, és Párizsban telepszik le. Gyakran jár Barbizonba festeni, tájképfestészetének legmagasabb színvonalú időszaka következik el.

1873.

A bécsi világkiállításon nagy sikert aratnak életképei (Éjjeli csavargók, Köpülő asszony). "Munkácsy az egyik leghatározottabb, legféktelenebb realista Európában" - írja V V Sztaszov, az orosz "peredvizsnyikek" ideológusa.

1874.

Feleségével Magyarországra látogat, úti emlékei alapján megfesti magyar tájait (Poros út). A Salonban bemutatják a Zálogházat.

1876.

Ettől az évtől fogva Munkácsy a párizsi "felső tízezer" legkedveltebb festői közé tartozik. Megfesti legszebb szalonképét, a Műteremben-t, eltávolodik a népies, realista életkép műfajától.

1877.

30000 frankért adja el Milton című képét új műkereskedőjének, Charles Sedelmeyernek. Elegáns házat tart fenn Párizsban.

1878.

A költséges életmód rákényszeríti Munkácsyt, hogy tíz évre szóló, anyagilag előnyös, de a művészi fejlődést előnytelenül befolyásoló szerződést kössön Sedelmeyerrel. A továbbiakban Munkácsy képeinek témáit és stilusát a műkereskedelem és az általa kiszolgált előkelő közönség igénye határozza meg.

1881.

Ebben az időben készíti Munkácsy nagy biblikus kompozícióját, a Krisztus Pilátus előtt című hatalmas képet, majd

1844.

a Golgotát (mindkettő Philadelphiába került). Festői ereje nem a nagy vállalkozásokban, hanem kisebb igényű tájképtanulmányain, portréin érvényesül (Haynald Lajos arcképe). Tájai többnyire műteremben készülnek, de folytatják a plein air festészet barbizoni hagyományait. Az impresszionizmustól viszont határozottan elhatárolja magát. Egészségi állapota fokozatosan romlik, hátgerincbántalmai miatt kénytelen fürdőhelyeken kezeltetni magát. Számos "szalonképet", a nagypolgári életből vett jelenetet fest.

1886.

Mozart halála című képe már nem arat sikert a közönség körében stilusa kezd divatjamúlttá válni. A bécsi kormány a nagy tekintélyű Makart halála után Munkácsyt bízza meg a Kunsthistorisches Museum egyik 100 m2-es mennyezetpannójának elkészítésével.

1888.

A mennyezetképen dolgozik. Műtermében több segédet foglalkoztat, köztük Rippl-Rónai Józsefet. Sedelmeyer továbbra is terjeszti munkáit, de a jövedelmező szerződést nem újítja meg.

1889.

A magyar kormánytól is megbízást kap: felkérik, fesse meg a Honfoglalás szimbolikus jelenetét a Budapesten épülő Parlament számára.

1890.

Elkészül a bécsi mennyezetkép: A reneszánsz apoteózisa.

1891-1893.

A Honfoglaláson dolgozik. A képhez több nagyméretű színvázlat készül. A végleges mű nagysága több mint 60 m2, közel száz alak található rajta. Munkácsy egészségi állapota fokozatosan romlik, állandó fejfájás gyötri, szellemi színvonala rohamosan hanyatlik.

1894-1896.

Utolsó sokalakos kompozícióin dolgozik, a Sztrájkon és a nagyméretű Ecce homón. Részt vesz a millenniumi ünnepségeken, de ekkor már súlyosan beteg.

1897-1900.

Nem sokkal az ünnepségek fáradalmai után szanatóriumi, majd elmegyógyintézeti ápolásra szorul. Csaknem három éven át magatehetetlen betegként él egy Baden-Baden melletti intézetben.

1900.

május 1-jén hal meg az endenichi elmegyógyintézetben. Budapesten temetik el, fényes pompával. Külföldi tulajdonban levő képeinek jelentős része magyar köz- és magángyűjteményekbe, főként a Magyar Nemzeti Galériába kerül. Békéscsabán múzeum őrzi emlékét.

Portrék Munkácsy Mihályról


Munkácsy Mihályról készült fotók
Ferdinand Mulnier
Paris, 1870-es évek
Dargon
Paris, 1879 körül
A. Braun
1880-as évek
1876   1880-as évek
Hans Temple 1896, magyar nemesi viseletben Emile Wauters
Istók János
1904
Stróbl Alajos
 
Stróbl Alajos
1887

 

KIÁLLÍTÁS  BÉKÉSCSABÁN


Részlet a kiállításból
Egri János, békéscsabai, autodidakta alkotó Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Mednyánszky László, Valentiny Károly, valamint Murillo műveiről készített reprodukcióiból mutatunk be néhányat az emlékház Kistermében. Mint általában a régi mesterek, Munkácsy Mihály is úgy tanult, hogy nagy festők képeit másolta, ennek emlékére indítottuk a sorozatot.


További információk:
Munkácsy Emlékház
5600 - Békéscsaba
Gyulai út 5.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.